A templom története

Az ősi Regöly a Kapos és Koppány összefolyásánál, vízzel, sánccal körülvett erősség volt. A török hódoltság előtt a pécsi egyházmegye nyolc főesperessége közül az egyik a regölyi. A mostani templom helyén akkor kéttornyú, főesperesi templom állott. Volt külön plébániatemplom is, a sáncon belül. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett.
A mai plébániatemplom 1754-ben épült, Szent György vértanú tiszteletére. A falu kegyura, Esterházy Antal herceg 100Ft készpénzzel járult hozzá és biztosította az összes faanyagot.
A templom hossza 29m, szélessége 10m, magassága 10,5m, torony-magasság 40m.
2004-ben, pályázati pénzből végeztek alapos felújítást. Kicserélték az ablakokat, az elavult elektromos hálózatot, felújították a padokat, ajtókat és átfestették az 1938-ban készült belső festést.
Regölynek van egy láthatatlan temploma is: a katolikus hívek közössége. Ők Isten Háza-népe. Az ő összefogásuk és Isten áldásának gyümölcse, hogy a templom, építésének 250. évfordulóján megújulhatott.
"Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által."

Plébános: Csibi Imre

Telefonszám: 0630-322-06-90

Szentmisék és imaalkalmak rendje

Szentmise:

Vasárnap és főünnepeken 9.45-kor

Szemenyei Mihály élete

Nagy-Mizdó, 1830. október 6. - Regöly, 1908.február 18.

Szemenyei Mihály 1830. október 6-án született a vas megyei Nagy-Mizdón. Tanulmányait Szombathelyen, Székesfehérváron és Győrött végezte. Az 1848/49-es szabadságharc alatt honvéd volt, aztán a pécsi papnövendékek közé jelentkezett. 1854. augusztus 24-én szentelték pappá. Tíz év káplánkodás után Nakon lett plébános, majd 1874-ben Regölyben. 34 évig volt a község lelkipásztora. Szemenyei Mihály nagy formátumú, világlátott egyéniség, aki amellett, hogy buzgó pap volt, több, máig közszájon forgó egyházi ének kiadójaként is számon tartják. Fáradozásainak eredményeképpen épült fel a temetői kápolna, az 1880-as évek végén, neogót stílusban. Ennek építéséhez a lakosok jelentős munkával, a falu vezetése pedig pénztámogatással járult hozzá.

A leányiskola és zárda Szemenyei Mihály plébános és a falu lakóinak példaértékű összefogásával épülhetett meg. Palkó István visszaemlékezésében közli az eredetileg Szemenyei Mihálytól származó leírást:

"Az 1880. évben a regölyi plébániában szent missiót tartottak. Ezen népmisszió folytán felajánltatott a plébánia Jézus szentséges szívének. Ezen alkalommal támadt olyan eszménk; milyen üdvös volna Felső Tolnában a történelmileg is ismert Regöly községben, ott hol a római sáncok nyomai látszanak, egy kisebbszerű leánynevelő intézetet építeni, melynek üdvös hatása az egész vidékre kisugároznék. Ezen eszmét a hitközség is magáévá téve, felterjeszté Dulánszky Nándor megyéspüspök elé, ki azt nem csak helyeselte, hanem felkarolva a magasztos tervet, annak megvalósítására nagylelkűen egy ezer forintot adományozott. Hogy tervünket megvalósíthassuk, kisebb könyvecskéket nyomtattunk, ezek közt megemlítendő: Szent József tisztelete imakönyv, Nagymáriazell, Loretto, Lourdes, Paray le Monial, Assisi kegyhelyek leírása, Lourdesi emlékkönyv, mely a lourdes-i magyar nemzeti zarándoklatot tárgyalja, melyet a lourdes-i nemzeti zarándoklat vezére, Nogáll János nagyváradi kanonok megbízása folytán, Szemenyei Mihály regölyi és Wajdics Gyula plébánosok szerkesztettek és adtak ki. 1884-ben kiadták a Szent Család naptárat. Ezen általunk írt és kiadott könyvekkel kezdtük meg paptársaink közt a gyűjtést, melyet szentmisék ingyenes elmondásával is segítettek, melyeket a budapesti oltáregylettől kaptunk. Ezalatt benyújtott folyamodványunkra a főmélt. herceg Esterházy Miklós, e plébánia nagylelkű kegyura a templom szomszédságában álló urasági kocsmát kegyesen átengedte, hogy azt leánynevelő intézetté, kisebbszerű zárdává átalakíthassa a hitközség.

A zárda Isten segítségével 1888. év tavaszán elkészült. Most alapítványról kellett gondoskodni. A plébános az építésből és a felszentelés után fennmaradt összeget sajátjából kiegészítette.

A gráczi anyaházból származó Szent. Vince leányait 1888. szeptember 20-án vezette be az intézetbe Dulánszky Nándor pécsi püspök, aki nevezett napon a regölyi plébániában a bérmálás szentségének kiosztása céljából jelent meg. Magasztos szép ünnepség volt ez!"

Az első főnöknő, akit 1888-ban maga Dulánszky püspök vezetett be, Jurcsa Mária Jozefa volt. Vele egy időben Ambickel Viola tanítónő és Mirauf Aloyzia konyhanővérrel együtt hárman kezdték meg a regölyi zárdai életet.

A zárda kezdetben fizető növendékeket is fogadott, tehát internátusként is működött, 8-10 növendékkel. Egy idő után, Szemenyei plébános javaslatára árvákat is befogadott.

A kisdedóvó létrehozásáról Palkó István plébános a következőket jegyzi fel:

"Az 1891. évi kisdedóvási törvény minden községben,
ahol az óvodakötelesek száma a 40-et meghaladja, gyermekmenhely, illetőleg óvoda felállítását írja elő. Ennek a törvénynek a végrehajtásaképpen jött létre a regölyi óvoda. Az akkori főnöknő, Jurcsa Mária Jozefa buzgósággal fogott hozzá, hogy a zárdaépületet egy újabb szakasszal megtoldja. A kegyúr herceget, püspököket, a községet állhatatosan ostromolva, kieszközölte, hogy -a zárda tulajdonát képező 2 db tehenet is odaadva- 7500 koronát gyűjtöttek össze. 1905. augusztus 27-én fel is szenteltette Szemenyei plébános."

Költői lélek volt. Saját költeményei "Menyei" név alatt a Kath. Lapokban, a Családi Lapokban és a Tanodai Lapokban jelentek meg. Egyházi beszédeit a Pátkai gyűjtemény őrzi.

Sírja az általa építtetett temetőkápolna oltára alatt van, síremléke a kápolnán kívül áll.

A misekönyben találunk egy könyörgést, melyet az "Egyházi szolgálatban élőkért" imádkozik a katolikus egyház:

Istenünk, te az egyházi szolgálatban élőket arra tanítottad, hogy maguk akarjanak szolgálni, és ne azt várják, hogy mások szolgáljanak nekik. Kérünk, tedd őket munkájukban serénnyé, tisztük gyakorlásában szelíddé, az imádságban állhatatossá. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké."
Szemenyei Mihály fáradhatatlan, önfeláldozó papi élete, és életműve mutatja, hogy ebben a lelkületben szolgálta a gyermeket, felnőttet, szerzetest, és a magyar Hazát.

Szent György himnusz

Szent György vitéz tekints le ránk.
Ma néked zeng dalt hő imánk.
Köszönteni jöttünk téged,
kérünk áldd meg örökséged.

Hatalmas voltál fegyverben.
Dicsőséges küzdelmekben.
Krisztus lovagja hogy lettél,
Mindent nevének szerzettél.

Kínpad, tűz, bárd nem riasztott.
Véred érte bátran ontod.
Minket is segíts érette,
Győzni nehéz küzdelmekbe.

Egek dicső lakója vagy.
Istennél most hatalmad nagy.
Hallgassad meg kérésünket,
És áldjad meg községünket. Amen